A finnek – természetközeli emberek lévén – mindig is szívügyüknek tekintették a környezetvédelmet. Nincs ez másképp ma sem a klímaváltozás miatt kialakult vészhelyzetben.
Finnországban áprilisban több rendezvényt is szerveztek klímaügyben: Helsinkiben és néhány nagyobb városban voltak civil megmozdulások.
2019. április 5-én a finn fővárosban diákok tüntettek azért, hogy lépéseket sürgessenek az éghajlatváltozás miatt, hisz a jövő a ma döntéshozói kezében van. A főleg közép- és felsőoktatási intézménybe járó fiatalokból álló tömegnek beszédet mondott Tarja Halonen, korábbi finn köztársasági elnök, aki mindig is lelkesedett a téma iránt, ezért a fiatalok meghívását elfogadva jelenlétével is támogatni szerette volna a kezdeményezést. Sauli Niinistö jelenlegi köztársasági elnök éppen lábadozik csípőműtétje miatt, neki azt üzente beszédében Tarja Halonen: „Gyógyulj meg gyorsan, ugyanezt kívánom a klímának is!″.
A diákok tüntetése után másnap egy még nagyobb léptékű felvonulásra került sor több szervezet összefogásával. Tízezres tömeg gyűlt össze 2019. április 6-án szombaton Helsinkiben a klímameneten, hogy újra felhívják a döntéshozók figyelmét arra, a klímaváltozás életbevágó közügy, nem halogatható tovább a tényleges, erőteljes lépések megtétele.
Helsinki központjában a Szenátus tértől a Parlament irányába vonultak a résztvevők transzparenseikkel. Ez egyébként a második ilyen felvonulás Helsinkiben, az előzőt 2018 őszén rendezték meg, akkor 8000 fő volt jelen a megmozduláson.
Mivel a klímaváltozás miatt sürgős és hatékony intézkedésekre van szükség, konkrét javaslatok is elhangoztak a rendezvényt záró beszédekben, ahol azt is hangsúlyozták, mindenki tud tenni valamit a jövőnk érdekében.
Finnországban tavasszal parlamenti választás lesz, így az új kormány feladata, hogy megtegye a szükséges lépéseket. A finn kormány is aláírta az ENSZ 21. klímacsúcsán azt a párizsi klímamegegyezést, amelyben
„mintegy 200 ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. A december 12-én elfogadott párizsi megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket. A dokumentum azonban garanciákat nem ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük. Párizs után ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek” (WWF)
Milyen intézkedések bevezetésére van szükség Finnországban?
- a benzines autók árusítását meg kell szüntetni,
- a tőzeglápokat meg kell őrizni,
- a fosszilis tüzelőanyagok (bányászott szén, kén, kőolaj, földgáz) használatát az erőművekben be kell fejezni,
- az élelmiszertermelést és -fogyasztást szabályozni kell: a növényi táplálkozást kell erősíteni, akár húsadó bevezetésével és/vagy a földművelés támogatásával
- csökkenteni kell az erdőirtást,
- a vasúthálózatot fejleszteni kell.
Ezek az intézkedések mindenkit érintenek. Nem ehetünk annyi húst, és nem repülhetünk annyit, mint korábban, ha nem akarjuk, hogy rossz irányba forduljanak a dolgok — mondta az YLE által megszólított egyik szervező, Matti Ikonen.
Ikonen azt is hangsúlyozta, a társadalom már többször is bebizonyította, képes a gyors és nagy változtatásra, gondoljunk például a dohányzás korlátozásával vagy a hagyományos izzók kivezetésével kapcsolatos kezdeti ellenállásra, a LED-del szembeni ellenérzésekre.
Forrás: YLE
maFINN 