Milyen hatással van a gyerekekre, ha hangoskönyvet hallgatnak, ha saját maguk önállóan vesznek könyvet a kezükbe, vagy ha egy felnőtt hangosan olvas nekik?
Minna Huotilainen, finn agykutató szerint mindegyik forma hasznos és értékes lehet helyzettől és életkortól függően.
A hangoskönyvek hallgatása – Minna Huotilainen szerint – látványosan fejleszti a szókincset és a memóriát különösen akkor, ha a gyermek újra és újra ugyanazokat a meséket hallgatja. Ezen kívül a hangoskönyvnek nyugtató és pihentető hatása van, néha ebből a szempontból hatásosabb is, mint egy felnőttel történő közös olvasás. A pihenés, az ellazulás létfontosságú az agyunk számára minden este, ez az alapja a jó minőségű alvásnak. A hangoskönyvet lehet csukott szemmel is (fényforrás nélkül) hallgatni.
Egy felnőtt társaságában a gyermeknek több lehetősége van kérdezni, így az olvasás rendkívül aktív és komplex tevékenységgé válik. Az aktivitás az agy szempontjából lényeges kérdés. A gyermek agya aktív, amikor egy felnőtt olvas neki. Közben beszélgetnek, kérdéseket és válaszokat fogalmaznak meg, nézegetik a könyvben található képeket. A kognitív képességek jobban aktivizálódnak, mint egy hangoskönyv hallgatása közben.
Az olvasással, a könyvvel közösen eltöltött percek tehát fejlesztik az emlékezetet, a figyelmet, a kreativitást, jó hatással vannak a tanulási, a gondolkodási, a problémamegoldási képességekre és készségekre. Ha a gyermek kérdezhet, reagálhat az olvasottakra, feldolgozhatja a saját élményeit meseolvasás közben, akkor nemcsak a nyelvi, hanem a szociális és interakciós képességei is fejlődnek.
A finn szakértő így összegzi a véleményét a közös meseolvasásról:
,,A ķönyvek közös böngészése a kisgyermekek számára ötcsillagos együttlét. Ennél fejlesztőbb hatású tevékenységet nehéz lenne találni.”
A kisiskoláskor előtt tehát az a legideálisabb, ha ez a fajta aktív történetolvasás nem korlátozódik az elalvás előtti esti mesékre, hanem sokkal inkább a nappali közös tevékenységek értékes, ötcsillagos programjává válik. A hangoskönyvek hallgatása pedig – mint passzívabb befogadás – a gyermekek pihenését, az ellazulását, a test és a lélek kikapcsolódását segítheti például elalvás előtt.
A kisiskolásokat érdemes arra buzdítanunk, hogy olvassanak egyedül is, mert minél gyakrabban és minél többet olvasnak, annál hamarabb válnak olvasó emberekké. Ha pedig már könnyedén, felszabadultan és gördülékenyen olvasnak, egyre mélyebbre tudnak jutni a történetek világában. Az olvasási tempó a legintezívebben 12 éves korig fejlődik, valamennyire még ezután fejleszthető, de már kevésbé.
A felső tagozatos gyerekek számára a finn agykutató szerint egyaránt fontos és hasznos a könyvolvasás minden formája, így a hangoskönyvekről sem érdemes megfeledkeznünk. A 12 év felettieknek nagy szükségük van arra, hogy pihenjenek és regenerálódjanak, a hangoskönyvek pedig ebben nagyszerű társaik lehetnek.
maFINN 