A színes otthonban egy színes egyéniség lakik. Egy ember, aki nő. Egy költő. Úgy hívják: Heli Laaksonen.
A Meillä Kotona magazinnak köszönhetően hétről hétre sok szép finn otthonba kukkanthatunk be néhány fotó és a tulajdonosokkal készített rövid interjú erejéig. Az egyik szeptemberi írásuk főszereplője egy hölgy, aki egy 140 éves faházban él (ennél jóval fiatalabb) társával. A házban nincs benti WC, nincs tévé, s bizony előfordul, ha hűvösebbre (vagy ne szépítsünk: dermesztően hidegre!) fordul az idő, a lakók időnként akár három gyapjúzoknit is felhúznak a lábukra, hogy komfortérzékük némiképp megnövekedjék. És ez így van jól, a finn pár elégedett, saját bevallásuk szerint semmi sem hiányzik az életükből, amióta (immár kilenc éve) ideköltöztek.
Akkor is épp elég érdekesnek tűnne az a világ, amely elénk tárul a régi vidéki házról készült fotókon, ha a tulajdonosról semmilyen információnk nem lenne. De mivel van, kár lenne elhallgatni, hogy ez bizony az ismert költőnő, Heli Laaksonen otthona.
A színes és bohém otthon barátságos és hívogató. Érezhető, hogy az ott élők a lakás minden szegletét szeretik. A költőnő élettársa, Mikka Lappalainen (fotós) évek óta gyűjti a régi használati tárgyakat, amelyek az ódon faházban végre új életet kezdhettek.
Heli Laaksonen neve a magyar olvasók egy részének is ismerősen csenghet, hiszen 2018 áprilisában a Tiszatáj folyóiratban, majd ez év februárjában a Tiszatáj onlájn kulturális magazinban is közölték néhány kisprózai alkotását. A magyar fordításban megjelent szövegek a költő- és írónő Sekaherelmäpuu (Vegyesgyümölcsfa) című, 2003-as kötetéből származnak. A fordító Mészáros András.
Heli Laaksonen szövegeit bizony nem könnyű más nyelvre lefordítani, mert ő egyike azoknak a finn kortárs művészeknek, akik saját nyelvjárásukban írják műveiket. A fordítók ez esetben vagy valamilyen hazai dialektusban szólaltatják meg a műveket (amely valljuk be kissé furcsa), vagy pedig nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az eredeti mű valamilyen nyelvjárásban íródott, s köznyelven kerül a fordított változat az olvasók elé (ez az olvasást ugyan megkönnyíti, de itt meg elvész valami, ami az alkotó számára is alapvetően fontos: a sajátos nyelvjárás mint stílusérték). (Mészáros András az első variáció mellett döntött.)
,,Heli Laaksonen (sz. 1972) az egyik legnépszerűbb kortárs finn költő, délnyugati finn nyelvjárásban írt verseivel vált ismertté. 2003-as Jänes pussis: Korvallissi runoi című, hangoskönyvként megjelent versgyűjteménye több mint 15 000 példányban kelt el Finnországban. Lírai alkotásai mellett szépprózát és publicisztikákat is ír. “
Tiszatáj Online
Heli Laaksonen verseivel rendszeresen turnéra indul Finnországban, ahol nemcsak a költeményeit, hanem egyedi előadókészségét is bemutatja a közönségnek.
Heli Laaksonen életében és írásaiban is fontos szerepe van a humornak. Nemcsak az írásainak, de a festményeinek is egyik fő alkotóeleme a komikum. (Igen, van szabadideje is, és szabadidejében festeni is szokott. Munkáit már többször is kiállították.)
Bár műveit délnyugati nyelvjárásban írja, ,,vészhelyzetben nagyszerűen beszél a köznyelvi finn mellett észtül is” -írja róla a WSOY Kiadó. Laaksonen író, költő, filozófus és vérbeli nyelvész, aki ha úgy hozná a sors, természetesen a mai finn szavak értelmező kéziszótárát vinné magával egy lakatlan szigetre saját bevallása szerint.
Heli Laaksonen épp néhány napja, pontosabban szeptember 28-án ünnepelte a 47. születésnapját. Szeptember 28-án látta meg a napvilágot Brigitte Bardot, francia színésznő is. Ez a párhuzam nem nekem, hanem a finn írónőnek jutott eszébe, s erről meg is emlékezett egy Facebook-posztban. (A fotón épp a Lett Köztársaság Finn Nagykövetsége épületének erkélyén pózol.)
Ha szívesen nézegetnél még képeket Heli Laaksonen otthonáról, a Meillä Kotona oldalára kattintva megteheted.
maFINN 