A finnek képeslapküldési szokásairól már olvashattál egy korábbi maFINN-írásban, most pedig még több érdekességet szeretnék megosztani veled a képeslapok történetéről.
A képeslap 2021-ben ünnepli 150. évfordulóját Finnországban. Az első, boríték nélkül postázandó képeslapot 1871-ben vezették be. Ez a találmány forradalmasította a zárt levelekhez szokott emberek kommunikációját.
Gondoljunk csak bele, mekkora szenzáció volt a maga korában! A képeslap gyorsan népszerű lett, ez volt az elmúlt korok gyors, rövid üzenete, papíralapú SMS-e.
A legelső „képeslapok” tulajdonképpen kép nélküli levelezőlapok voltak, de a fényképezés és a nyomdászat fejlődésének köszönhetően hamarosan megjelentek a ténylegesen képes levelezőlapok. Az 1920-as évekre pedig már visszafordíthatatlanul tért hódítottak a díszes-színes képeslapok.
A legtöbb képeslapot Finnországban épp a finn képeslap-történelem legelső évtizedeiben küldték. A képeslapok írásának lehetőségével az emberek úgy érezték, megnyílt előttük a világ. Egy bárki számára elérhető, gyors és egyszerű kommunikációs csatornához jutottak, amihez korábban nem volt hasonló.
1881-ben 140.000, míg 1920-ban már több mint 10 millió képeslap járta az útját Finnországban!
A húsvét a harmadik legnépszerűbb képeslapküldő szezon Finnországban. Csak a karácsony és a barátok napja (Bálint-nap) előzi meg a ranglistán.
Vajon milyenek voltak a húsvéti képeslapok a hőskorban? Bár a mai húsvéti lapok ősei sok hasonlóságot mutatnak a maiakkal, de azért vannak különbségek is.
A képeslapokon az elmúlt 150 évben változatlanul kedvelt húsvéti motívumok: a boszorkányok, a tojások, a csibék, a nyulak, a tavaszi virágok, a barka, de többé-kevésbé jelen voltak a vallásos témák is.
Ahogyan más nemzeteknél, a finn húsvéti népszokásokban is megfigyelhető a pogány és az egyházi elemek összekeveredése. Ezt láthatjuk a képeslapokon is.
Ami a közép-európai népszokásoktól és ezzel együtt a képeslapok témavilágától eltérő elem a finn húsvéti ünnepkörben, az a boszorkányok jelenléte. Nem pusztán finn jellegzetességről van szó, hiszen a boszorkányjárással kapcsolatos hiedelemrendszer nyomai Észak-Európában máshol is tetten érhetőek.
A régi finn húsvéti képeslapokon szívesen jelenítették meg a kor technikai vívmányait. Gyakori szereplők a képeken a járművek: a vonat, az autó, a helikopter és sok más első ránézésre szokatlannak tűnő tárgy is. De gyakran reagált a képi világ az aktuális társadalmi és politikai eseményekre is. Háborúra és békére egyaránt.
Magyar szemnek talán az egyik legszokatlanabb jelenség a régi finn képeslapokon: a különleges fizimiskájú tojásemberek vidám mókázása. A tojás mint szimbólum életre kel, emberi formát ölt, és már a puszta látványa is meghökkentő!
Ezt a blogbejegyzést (stílusosan?!) egy húsvéti búcsúcsókkal zárom, ugyanis gyakran csattannak a csókok régi képeslapokon.
Ha szívesen nézegetnél még húsvéti képeslapokat, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videót, amely a Finn Postamúzeum megbízásából készült, és egy átfogó betekintést nyújt a finn húsvéti képeslapok történelmébe.
Ha a tojásemberek felkeltették az érdeklődésedet, mutatok még egyet:
A világ értelmezhetetlen és szürreális? Ugrándozz a Tojásemberrel!
maFINN 