VÉLEM.ÉN.(Y)

Nem, még nincs minden veszve! Egyelőre ,,csupán” a 6 döntőesélyes versenyszám egyike az a dal, amelynek a címe és témája, bármily meghökkentő: Cicciolina. Igen, az a bizonyos Cicciolina, akit hazánkban nemcsak azért ismernek, amiért máshol, hanem magyar származása miatt is belénk égett a virágkoszorús Ilona figurája.

Március 7-én fog eldőlni, ki képviseli majd Finnországot a nemzetközi versenyen. A 2020-as Eurovíziós Dalfesztivál helyszíne az idén Hollandia.

A Cicciolina című dal előadója, Erika Vikman és a szerzők (Janne Rintala, Mika Laakkonen, Erika Vikman, Saskia Vanhalakka) annyit már mindenestre elértek, hogy szinte minden finn lapban írnak róluk. Sokkal többen és többet, mint a többi dalról. Nem csoda. Roppant bizarr a szám mindenestül.

A Cicciolina című finn diszkó stílusú nóta az a fajta – manapság nem ritka – produkció, amiről nem tudom eldönteni, hogy tanítani, nevettetni vagy elszomorítani akarnak. Vagy egyáltalán akarnak-e bármit is? Mi ez a dal? Gúnyirat, vádirat, parafrázis, polgárpukkasztás, blöff, mítoszteremtés, a purgatórium, a keserű vég vagy empátiánk és humorérzékünk próbára tétele?

Vagy nincsenek új ideálok, vissza kell nyúlni a régi értékekhez, mondván ,,amilyen a kor, olyanok a múzsák”? Így hát Cicciolina újra ringbe száll, hogy idős korára még egyszer, utoljára, de minden eddiginél egyértelműbben a fiatalkori hőstettei révén egyfajta nemzetközi példaképpé váljon?

Lelki szemeimmel már látom is, ahogy a tömegek csápolnak a tingli-tangli diszkóritmusra, miközben az olasz kiejtéstől némiképp eltérően skandálják CSICCSIOLÍÍÍNA nevét a finn énekesnő nótájának refrénjére. Mivel azonban tapasztaltam már ennél különb dolgokat is, tudom, hogy ez megtörténhet. Ma reggel még kissé gyanakodtam, hogy ez tévedés, valamit elnéztem, olvasás közben elaludtam, de rá kellett jönnöm, a videóklip létezik, nem álmodtam, tényleg van egy ilyen, felkapott döntős dal.

Mint hatásos marketingfogás, eddig működik a projekt. És néha ennél több nem is kell a győzelemhez. Hogy a címadó hölgy mit gondol a dalról, tud-e róla egyáltalán, azt nem tudom. Biztos vagyok benne, hogy ez is ki fog majd derülni hamarosan. Hírértéke lesz.

Erika Vikman egy interjúban elmondta (YLE.fi), hogy az inspirációt a szövegíráshoz és a kliphez nem akárhonnan merítette. Az ihletadó Britney Spears Oops I Did It Again című elhiresült slágere volt. Főként a világsztárrá vált énekesnő kisugárzása és öltözéke fogta meg a klipben. Erika Vikman nyilatkozatai alapján teljesen azonosul a mondanivalóval, azaz üzenni akar a hallgatóságnak: ,,a merész nőiesség és a feminizmus nem zárják ki egymást”. ,,Számomra Cicciolina a bátorságot, a szabadságot és a spontaneitást jelképezi, és ezek azok a dolgok, amikre én is törekszem az életben” – mondta Vikman az YLE közszolgálati médiának. (Lehet, hogy tényleg nem paródia a klip, és komolyan gondolja a finn énekesnő, amit mond? Cicciolina egy feminista ikon?)

Dal és szöveg egymástól elválaszthatatlan az idők kezdete óta, így mondják. Ez esetben is kiválóan kiegészítik egymást. A vizuális elemek tovább erősitik a hatást. Létrejött egy egységes versenyprodukció, ami nekem nem tetszik semmilyen szempontból. De ez nem szempont. Vagyis csak egy és nem mérvadó vélemény a sok közül.

(A Lordi vajon mit szól ehhez?!)