Aláírást gyűjtöttek a finnek a szilveszteri durrogtatás ellen

Az év végi tűzijátékozás, a szilveszteri durrogtatás mindenkinek mást jelent. Van, akinek ez egyfajta örömforrás, a szilveszter elmaradhatatlan kelléke, maga a nagybetűs ünnep. Mások szerint ez egy érthetetlen és értelmetlen szórakozás, az erőteljesebben fogalmazók szerint pedig nem más, mint balesetveszélyes károkozás, ön- és közveszélyes pénzkidobás, sőt kegyetlen ember- és állatkínzás, barbár népszokás.

December végére érve a finneknél is egyre forróbbá vált ez a téma. Az elmúlt napokban Finnországban szinte minden fórum foglalkozott a kérdéssel: maradjon-e, megmaradhat-e az újév ünneplésének ez a hangos és megosztó formája?

Az idei legelső, nagy érdeklődést kiváltó cikket a Maaseudun Tulevaisuus jelentette meg, miután közzétett egy közvéleménykutatási eredményt. A 1089 fős kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele legszívesebben megszüntetné ezeknek a hangos és nagy erejű tűzijátékoknak és pirotechnikai eszközöknek a magánszemélyek részére történő árusítását.

A finnek 47%-a tiltáspárti, 43%-uk szerint a jelenlegi szabályozás megfelelelő, 10%-uk pedig a „Nem tudom”-választ adta a kérdésre, kell-e törvényt módosítani tűzijáték-ügyben.

Ha nemek szerint nézzük meg a válaszokat, akkor azt állapíthatjuk, hogy a nők körében többen vannak, akik a betiltás mellett voksoltak: a nők 57%-a, míg a férfiak 38%-a szüntetné meg a szilveszteri hangoskodást.

Ha korosztályonként vizsgáljuk meg a végeredményt, akkor elmondható, az idősebbek (a 64 év felettiek) közül tízből hatan szigorítanának, míg a 30 év alattiak közül mindössze 40% gondolkozik így, ötödük pedig nem tudott egyértelmű állást foglalni a kérdésben.

Érdekesség, hogy pártszimpátia alapján is körüljárták a kérdést. A legnagyobb mértékben a szociáldemokraták és a zöldek vannak a betiltás mellett, a legkevésbé támogatják a szigorítást a jobboldali Igazi Finnek támogatói.

Az anyagi háttér nem befolyásolta számottevően a véleményalkotást, míg az iskolázottság igen. A magasabban iskolázottak nagyobb százalékban támogatják a tiltást, mint a kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők.

A lakóhely szerinti véleményadásban is vannak eltérések. A sűrűbben lakott területeken, a nagyobb lélekszámú településeken élők között magasabb az ellenzők száma, mint máshol. A fővárosban és környékén élők több mint fele tűzijátékellenes, míg Kelet- és Észak-Finnországban a lakosok többsége nem szigorítana az érvényben lévő szabályozáson.

Sarkítva a közvéleménykutatási eredményeket: a leglelkesebb szilveszteri durrogtatók a kevésbé iskolázott, kisebb településeken élő, fiatal Igazi Finn férfiak.

Az Igazi Finnek képviselői hivatalosan is állásfoglaltak a kérdésben: valóban nem támogatják a tiltást, mert ez szerintük a még több veszélyt rejtő illegális használat elterjedését eredményezné.

A pirotechnikai piac is átalakulóban van, és ez – úgy tűnik –, kedvez a szigorítások bevezetésének.

A Lidl 2012-ben abbahagyta a tűzijátékok forgalmazását, az idén pedig december 26-án a Bauhaus áruházlánc jelentette be, hogy nem árusít többé tűzijátékokat Finnországban.

A Bauhaus első körben azzal indokolta a változást, hogy figyelembe veszi a vásárlók/ügyfelek kérését, ám későbbi nyilatkozataikból az is kitűnik, hogy nem valami elvi meggyőződés, hanem a piaci viszonyok, az üzleti érdek vitte a céget ebbe az irányba. A döntésüket sem most, hanem már jóval korábban meghozták. Megváltoztak a vásárlói szokások, az áruházlánc pedig elismerte, nehéz manapság fejlődni ebben az üzletágban.

Csendesebben, szinte szó nélkül hagyta abba a tűzijáték-kereskedelmet a finneknél a Hong Kong áruházlánc, akik szűkszavűan csak annyit mondtak indoklásképp, az árukészletük épp megújulóban van.

A közbeszédből és a fenti közvéleménykutatásból is egyértelműen kiviláglik, hogy bár még mindig tartja magát a-durrogjanak-minél-hangosabban-a-petárdák típusú év végi ünneplés, de már többen vannak, akiknek ebből teljesen elegük van. Sőt ez a többség úgy döntött, nem elég morgolódni.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek, és petíciót nyújtottak be a finn parlamentnek, melyben kérik a szigorítást, azaz az alacsony és közepes kockázatú termékek magánszemélyeknek történő árusításának tiltását. Az ügy mellett 65 ezer ember állt ki az aláírásával (csak viszonyításként: nagyjából 5,5 millió lakosa van Finnországnak).

A civil kezdeményezés egyik fő támogatója és kezdeményezője az Orvosok Szövetsége, amely évek óta aggódik a pirotechnikai eszközök okozta szemsérülések miatt. A statisztikák szerint minden év végén, év elején körülbelül 10-30 komoly szemsérülés történik az országban, amely a szilveszteri tűzijátékozás rovására írható. Szintén menetrendszerű ilyenkor, hogy többen halláskárosodást szenvednek, illetve a szétrepülő szilánkok is gyakran okoznak kisebb-nagyobb sebesüléseket.

A kezdeményezéshez jónéhány szakmai szervezet is csatlakozott: a hallás- és látássérültek szövetségei, a különböző állatvédelmi szervezetek, a macska- és a kutyatartók, a lovasok érdekvédelmi szövetségei, az állatorvosok szakmai szervezete, az Allergia, Bőr, Asztma Szövetség, az Égési Sérültek Érdekvédelmi Szervezete és az Állatjogászok Egyesülete.

Az aláírásgyűjtés nagyon gyorsan és könnyen ment, még a kezdeményezőket is meglepte ez az egyértelmű támogatottság.

Ha a petíció elérné a célját, a tilalom nem vonatkozna a legkisebb, azaz az F1-kategóriájú, elsősorban apró, földi effekteket tartalmazó tűzijátékokra, vagyis a nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel járó, akár beltérre is használható pirotechnikai termékekre.

Vonatkozna viszont a szigorítás az F2- és az F3-osztályba sorolt cikkekre, ezeket kizárólag szakemberek használhatják majd, amennyiben – leghamarabb 2020 márciusában – az országgyűlés igent mondana a petícióban megfogalmazottakra.

A javasolt értékesítési tilalom okai a tűzijátékok által okozott sérülések, a zaj és a környezeti károk, a tűzkárok, valamint az állatoknak (sőt nem egyszer, bár erről ritkábban esik szó: az embereknek) okozott stressz.

A tűzijáték termékeket négy osztályba (kategóriába) kell besorolni. Az osztályba sorolást kötelező feltüntetni a terméken. A nemzetközi jelölés lehet CATEGORY1 (röviden CAT1), CATEGORY2 (röviden CAT2), CATEGORY3 (röviden Cat3), stb. A termék CE tanúsítás regisztrációs száma (pl. 1008-F2-6945628) is tartalmazza az osztályba sorolást: F1, F2 ill. F3 (az F betű az angol fireworks=tűzijáték szó kezdőbetűje). (pirotechnikus.hu)

A petíciót beadók azt is javasolják, hogy a címkézés legyen egyérteleműen feltüntetve a termékeken.

A szigorítás nem ütközik semmiféle európai uniós jogszabályba.

A biztonsági, az egészségügyi és a környezetvédelmi szempontok betartása könnyebben megvalósítható, ha a nyilvánosságnak szánt nagy közösségi tűzijátékok helyett is egyre inkább más alternatívákra esik a választás (például fényjáték, lézerbemutató, avagy lézershow).

S ha már merünk nagyban gondolkodni, a leggazdaságosabb és egyben a legegészségesebb verziót is alkalmazhatnánk: építkezzünk szilvesztekor és a nagyobb ünnepeken is a kirobbanó jókedvünkre! Az is nagyot tud szólni! Ráadásul a környezetre, az állatokra és az emberekre teljesen ártalmatlan. Legrosszabb esetben futótűzszerűen elterjed.

A FINN KAMPÁNYKÉPEK ÉS A KAMPÁNYVIDEÓ

arról, hogy szabjunk határt végre a durrogtatásnak…