Kötekedés helyett kötögess!

Kezdj kötni, és a körülötted lévők is boldogabbak lesznek!

A kötés hasznosságáról az utóbbi években sok cikk jelent meg, főleg mióta kiderült, egyre több világsztár és celeb is rendszeresen kötőtűt ragad, ha szeretne kikapcsolódni: pl. Meryl Streep, Demi Lovato, Kate Middleton, Ryan Gosling, Russel Crow, de állítólag gyakran kötögetett Robin Williams és Audrey Hepburn is. Ha nem tudnánk betelni a névsorral, egy-két kattintással akár százas listát is találhatunk a kötésügyben járatos hírességekről fotókkal illusztrálva.

Nem kell sztárnak vagy ismertnek lennünk ahhoz, hogy élvezni tudjuk a kötés művészetét. Az sem baj, ha nem vagyunk a kézimunka mesterei, sőt akkor se mondjunk le a kötés öröméről, ha a művészet kifejezés a legkevésbé sem jutna eszünkbe az elkészült produktumunkról  (hacsak nem a szó dekadens értelmében).

Némelyek kitartóan kötnek és kötnek, aztán az elkészült műremeket nem hordják (senki emberfiának meg nem mutatják), mert valahogy nem nyújt olyan fantasztikus látványt a kész alkotás, mint a szép, színes magazinokban, vagy egyszerűen a kézzelfogható végtermék nem is fontos, pusztán a kötés felszabadító érzése, a flowélmény miatt űzik ezt a hobbit.

Egy szép kék kötött sapka és kesztyű egy aranyos kislányon blogbejegyzés írására is ösztönözhet

A kötött holmik időnként újra divatba jönnek, de hazánkban főleg a hidegebb hónapokban kerülnek elő a szekrények mélyéből a szép kézimunkák vagy a géppel készített társaik. Finnországban azonban a kötött holmik nem a reneszánszukat élik, hanem megszakítás nélkül mindig is jelen voltak és vannak a hétköznapokban nemtől és kortól függetlenül.

A kötést valószínűleg az egyiptomiaknak köszönhetjük, Európában pedig először a spanyolok kezdtek el kötni (i. sz. 700 körül), ám arra még az 1600-as, 1700-as évekig várni kellett, hogy ez a tudás általánossá váljon. (A kötőtűk fából, csontból és fémből készültek.)

Állítólag az 1500-as években kötöttek először Finnországban. Mintegy száz év múlva Naantali település lakói számára a kötött holmik készítése már egyfajta megélhetést is biztosított, 1664-ben több mint kétezer pár zoknit kötöttek meg és adtak el a finn városkában. Később innen hívták az ország más részeire a kötni tudókat, hogy tanítsák meg ezt az igen hasznos tudományt a szegény családok lányainak és asszonyainak. Így vált a kötés a szorgalmas nők szimbólumává, holott kezdetben nem női privilégium volt a fonál és a kötőtűk használata. 

Újabb és újabb kutatások bizonyítják, hogy a kötés egészségmegőrző és stresszcsökkentő hatása semmihez sem fogható: a fonál tapintása kellemes érzés, a kötőtűk mozgása, a ritmikus mozdulatok jó hatással vannak a vérkeringésre, csökkentik a stresszt, percről percre egyre felszabadultabbnak és vidámabbnak érezzük magunkat. Bizonyos betegségek esetén a kezüket mozgatni tudó fekvőbetegek, lábadozók számára rehabilitációként is bevált. Ráadásul nemcsak egyedül, de közösségben is nagyszerű kikapcsolódás. 

Források: Kodin kuvalehti, Punomo.fi


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s