Az északi vagy más néven szibériai szajkót akár a tenyerünkből is etethetjük, ha elég kitartóak vagyunk a madárszelídítésben, és persze ha ő is úgy akarja…
Az északi szajkó hűséges a saját erdejéhez
Az északi szajkó, más néven szibériai szajkó (Perisoreus infaustus) mindössze 31 centiméter hosszú, 90-150 gramm tömegű, barna-szürke-füstösbarna színű madár, amely az északi országokban viszonylag nagy területen és csökkenő, de még mindig nagy példányszámban él.
A finnnországi tűlevelű erdőkben is igen gyakori és jól ismert szajkó territoriális madár. A finn északi szajkók nagy része Lappföldön fészkel. Ez érthető, hiszen ez a madárfajta a nagy összefüggő erdős területeken érzi jól magát, és nem is hagyja el területét.
Az északi szajkó (finnül: kuukkeli) a varjúfélék családjába tartozik. Bár a varjúfélék közül ők a legkisebb madárcsoport Finnországban, mégis kiemelt szerepük és értékük van európai viszonylatban is, hiszen az Európai Unió északi szajkóinak többsége Finnországban fészkel, s ez nagyjából 40-80 ezer fészkelő párt jelent évente.
A szerencsét hozó ,,lélekmadár”
Az északi szajkót szokás az erdészek barátjaként is emlegetni. Ha lehetősége adódik, vagy ha a szükség úgy hozza, lecsap az ételmaradékokra is egy-egy erdei tábortűz helyszínén.
Egy régi finn hiedelem szerint szerencsét hoz a vadászoknak és erdőjáróknak. Nem ajánlott lelőni, mert végleg elpártol a szerencse a szajkógyilkos vadász mellől.
A finn ősi hitvilágban úgy vélték, amikor egy erdész vagy vadász meghal, akkor a szelleme egy szajkóba száll, ezért a szibériai szajkót a lélek madarának is hívták.
Az északi szajkó a finnországi Kainuu és Koillismaa regionális madara. 2007-ben pedig AZ ÉV MADARA címet is elnyerte az 1973-ban alapított finn madármentő szervezet, a BirdLife Suomi jóvoltából.
Akik kézből etetik a szajkót…
Az északi szajkó mindenféle bogyókkal, magvakkal, gombákkal, rovarokkal és azok lárváival, esetleg vadtetemekkel, más madárfajok fiókáival és a kirándulók által biztosított falatokkal táplálkozik.
Télen, amikor nincs hó, biztonsági tartalékkészleteket gyűjt, majd a fakérgek alatt és a fák üregeiben rejtegeti az élelmet.
A finn sajtóban és a közösségi médiában vissza-visszatérő hír az északi szajkóval kapcsolatosan, hogy némely kitartó szerencsések kézből etetik ezt a szemnek is gyönyörködtető látványt nyújtó, szelíd madarat.
Az alábbi videó például a lappföldi Urho Kekkonen Nemzeti Parkban készült.
Egy finn edző, Martina Aitolehti az Instagram-oldalon osztotta meg szajkóbarátságának bizonyítékait fénykép és videó formájában.
A blogbejegyzés legvégén, az utolsó szó jogán, kapjon megszólalási lehetőséget az északi szajkó is.
maFINN 