Egy vagy két kézzel veszed le a szemüveged?

Egy vagy két kézzel veszed le a szemüveged? Bizony, ez sem mindegy, ha azt szeretnéd, hogy sokáig szép és ép maradjon.

Nincs szemüveged? Majd lesz! Mindenki úgy indul neki a nagyvilágnak, hogy ő nagyszerűen lát, ám a könyörtelen öregszeműség egyszer lecsap mindenkire! (Persze létezik korrekció műtéttel, és kapható kontaktlencse is, de mi most csak a szemüvegesekkel foglalkozunk!)

Van, aki már gyerek- vagy fiatalkorában közeli kapcsolatba kerül a szemüvegekkel, míg mások akkor keresik fel először szemészorvosukat vagy optikusukat, amikor 40 éves koruk után egyszer csak azt veszik észre, hogy az apró betűs részeket nemcsak nem értik, hanem már nem is látják. Eljön a pillanat, amikor rádöbbenünk, miért van nagyító a közeli DM-ben a bevásárlókocsikon.

Mostanában valahogy mindenki olyan gyanúsan fiatalnak tűnik körülötted? Lehet, hogy mindenütt kamaszokat alkalmaznak? ((Egyébként, igen.)) Néhány éve még mosolyogva figyelted a nálad idősebbeket, akik olvasás közben a karjukat jellegzetes mozdulattal messzire kinyújtják, és jól láthatóan erősen fókuszálnak, mintha a szemük egy tőlük független, rakoncátlankodó fényképezőgép lenne. Aztán egyszer csak feleszmélsz, hogy te is ezt csinálod.

Telnek-múlnak a hónapok, az évek, míg egy szép napon a kéz sem tud már elég hosszú lenni, a szem már képtelen odafókuszálni, ahová kell, így nincs más hátra, mint a beismerés: nem halogatható tovább a szemüvegvásárlás. Bónuszként az optikustól megtudod, már így is túl sokáig vártál: egy ideje az egyik szemed dolgozott mindkettő helyett.

És innentől kezdve nincs megállás, a szem romlik, először egyre gyorsabban, majd némi lassulás, esetleg stagnálás következik, de a folyamat feltartózhatatlan, és életünk végéig tart.

Nem a szemüveg használata okozza a látásromlást, mint ezt sokan gondolják, hanem az életkorunk. Ez az öregszeműség. Már a név is kemény, dísztelen, otrombán arcul csapó. Nincs mit szépíteni, ez egy természetes és elkerülhetetlen változás. (Szóval ennyit arról, hogy forever young.)


,,Az öregszeműség (latin neve presbyopia) az emberi szem alkalmazkodó képességének korral járó, természetes megváltozása. Alapja, hogy a szemlencse az életkor növekedésével lassan, fokozatosan elveszti rugalmasságát, így közeli fókuszáló képessége folyamatosan csökken. A tünetek, a korábban szemüveg nélkül, vagy az egyébként használt szemüvegükkel, közelre jól látó pácienseken 40-45 éves kor körül kezdődnek, egyénenként eltérő időben. Eleinte inkább a délutáni, esti órákban, majd később az egész nap során megfigyelhető a közeli tárgyak fókuszálási problémája illetve az apróbb betűk olvasási nehézsége, melyek a mindennapi munkavégzést is nehezítik.”

,,Élete során mindenki szembesül ezzel a szemproblémával, melyet megelőzni nem lehet, a kezelése pedig szerteágazó. Az alkalmazkodóképesség jelentős csökkenése jól korrigálható olvasószemüveggel. Kontaktlencse viselése magában vagy olvasó szemüveggel kombinálva szintén válaszható lehetőség. Ezen megoldások nem véglegesek, az életkorral együtt a közeli korrekció mértéke folyamatosan változik, idővel újabb és újabb szemüvegekre, illetve kontaktlencsékre van szükség.”

,,Jelenleg abban az esetben, ha a szemüveges vagy a kontaktlencsés korrekció a páciens számára valamilyen ok miatt nem elfogadható, többféle lézeres vagy műtéti megoldás is szóba jöhet az öregszeműség (presbyopia) javítására. Ezen beavatkozások eredménye azonban általában nem tökéletes, és a hatás csak átmeneti. Hibátlan végeredményt adó, kompromisszumok nélküli műtéti megoldás jelenleg még nem áll rendelkezésünkre.”

(A Semmelweis Egyetem honlapja)


Mire ügyelj, hogy a szemüveged minél tovább olyan maradjon, mint új korában?
 
Ha már van egy szemüveged, jobb, ha vigyázol rá, mert bizony kényes jószág, ,,könnyen megáprehendál, mint az úri kisasszonyok”. (Móricz Zsigmond a pénzről írja ezt a Hét krajcár című novellájában, de talán épp azért jutott eszembe ez az idézet a téma kapcsán, mert a szemüveg és a pénz nagy szövetségesek). 
 
 
Heidi Myllyoja, finn látszerész azt javasolja, mindig két kézzel fogjuk meg a szemüvegünket, amikor levesszük vagy felvesszük, mert így egyenletes terhelés éri a szárakat. Használat után egyből helyezzük be a tartótokba. Ha csak ide-oda dobáljuk, a táskánkba vagy a zsebünkbe lazán becsúsztatjuk, szinte biztos, hogy hamar meg fog karcolódni, el fog deformálódni. 
 
Irodai munkavégzéshez a műanyag lencsét ajánlja, míg keményebb munkakörülmények között inkább az ellenállóbb üveget javasolja mindennapi használatra a finn szakember. A titán alapanyagú keretek szintén jó választásnak bizonyulnak, ha nagyobb igénybevételnek vannak kitéve a munkavégzés során.
 
Nagyon gyakori ,,baleset”, hogy ráülünk a szemüvegre. Egy-egy ilyen behatás általában maradandó sérülést okoz, ezért is fontos, hogy rutinszerűen a tokban landoljon a szemüvegünk, ha épp nincs rá szükségünk.
 
Tipikus hiba, hogy nincs rendszeresen és megfelelő módon megtiszítva a lencse és a keret, holott erre szintén naponta időt kellene szánnunk. Nem szabad olyan szerekkel törölgetnünk drága, látásunkat segítő kincsünket, amelyektől végleg mattá, foltossá és homályossá válik.
 
Heidi Mylloja azt sem helyesli, ha a szemüveget folyton feltoljuk a homlokunkra vagy a fejtetőnkre, hisz így nehezebb tisztán tartani, sőt az eldeformálódás és a leesés veszélye is megnő.
 
 
Végzetül jöjjön néhány tanács arra az esetre, ha nehéz elfogadnod a szemüvegesedés gondolatát. Nézegess menő szemüveges celebekről  képeket, vagy gondolj arra, hogy vannak, akik merő trendiségből vesznek fel dioptria nélküli lencsével ellátott kereteket!
 
Hogy ez sem segített? Fogd meg a szemüveged, szigorúan két kézzel, tedd a tokjába, majd lélegezz. Jó mélyeket. 
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s